This is an HTML version of an attachment to the Freedom of Information request 'Zugang zu Kritik bzw. Bitten um Überprüfung hinsichtlich von Ombudsmann-Entscheidungen'.

09/10/2013
recu le 
1675/2013/DK 
03.10.2013
E2013-181989
MURANYI Erika 
From: Mihály 
Molnár 
[xxxxxx.xxxxxx.xxxxx@xxxxx.xxx]
Sent: 
03 October 2013 11:39
To: Euro-Ombudsman
Subject: European 
Ombudsman
Attachments: European Court of Human Rights.doc; 40921.jpg; 50921.jpg; 60921.jpg; 70921.jpg; 80921.jpg; 
90921.jpg; 100921.jpg; 1.jpg; 2.jpg; 3.jpg; 4.jpg; 5.jpg; 6.jpg; 7.jpg; 8.jpg; 9.jpg; 10.jpg; 11.jpg; 
12.jpg; 10921.jpg; 20921.jpg; 30921.jpg
Médiateur européen 
1 avenue du Président Robert Schuman 
CS 30403 
F-67001 Strasbourg Cedex 
xx@xxxxxxxxx.xxxxxx.xx 
Date: 2013th October 03 
Subject: Request 
 
Dear Peter Bonnor! 
Dear European Ombudsman! 
 
Molnár Mihály (Date and place of birth: month of November 1968 Year 05 day. I was born: Hungary, 
Békéscsaba) with the request for appeal to the office that of an application kindly forwarded to the 
European Court of Human Rights, because I do not know the email address of the European Court of 
Human Rights. European Court of Human Rights - Council of Europe - Strasbourg cedex 
www.echr.coe.int 
 
I sent (21. SEPTEMBER  2013) a FAX petition application the European Court of Human Rights but I 
do not know that arrived or not. I do not heve own FAX. 
  
Very big thank you in advance for your help! 
   
Thank you and Sincerely, Mihály Molnár 
 
Submissions my application: European Court of Human Rights.doc 
1.jpg, 2.jpg, 3.jpg, 4.jpg, 5.jpg, 6.jpg, 7.jpg, 8.jpg, 9.jpg, 10.jpg, 11.jpg, 12.jpg 
10921.jpg, 20921.jpg, 30921.jpg, 40921.jpg, 50921.jpg, 60921.jpg, 70921.jpg, 80921.jpg, 90921.jpg, 
100921.jpg. 
  
Médiateur européen 
1 avenue du Président Robert Schuman 
CS 30403 
F-67001 Strasbourg Cedex 
feladó: Mihály Molnár <xxxxxx.xxxxxx.xxxxx@xxxxx.xxx>  
címzett: xx@xxxxxxxxx.xxxxxx.xx 
dátum: 2013. október 03.  
tárgy: Kérelem 
  
Tisztelt Peter Bonnor! 
Tisztelt Európai Ombudsman! 
  
09/10/2013

09/10/2013
Molnár Mihály, születtem: 1968 év november hó 05. nap, Születési helyem: Magyarország, Békéscsaba. 
Azzal a kérelemmel fordulok a hivatalhoz, hogy beadványomat szíveskedjenek továbbítani az Emberi 
Jogok Európai Bírósága, mert nem tudom, nem ismerem az e-mail címét az Emberi Jogok Európai 
Bíróságának. European Court of Human Rights - Council of Europe - Strasbourg cedex 
 www.echr.coe.int 
  
Személyem 2013. év szeptember hó 21. nap elküldött egy FAX beadványt az Emberi Jogok Európai 
Bíróságára de nem tudom, hogy megérkezett-e. Nincsen saját Fax elérhetőségem egy bérelt vonalat 
használtam. 
  
Nagyon nagy segítséget előre is köszönöm!  
  
Köszönettel és Tisztelettel: Molnár Mihály 
  
Beadványom: European Court of Human Rights.doc 
1.jpg, 2.jpg, 3.jpg, 4.jpg, 5.jpg, 6.jpg, 7.jpg, 8.jpg, 9.jpg, 10.jpg, 11.jpg, 12.jpg/ 
10921.jpg, 20921.jpg, 30921.jpg, 40921.jpg, 50921.jpg, 60921.jpg, 70921.jpg, 80921.jpg, 90921.jpg, 
100921.jpg. 
09/10/2013

European Court of Human Rights - Council of Europe  - 67075 Strasbourg - Cedex  
France Tel.: + 33 (0)3 88 41 20 18  - Fax: + 33 (0)3 88 41 27 30  
 
Az Európai Emberi Jogi Egyezmény 34. Cikke,  
valamint a Bíróság Szabályzatának 45. és 47.§-a alapján előterjesztett Kérelem: 
FIGYELEM! E kérelem okirat, amely befolyásolhatja a kérelmező jogait és kötelezettségeit. 
                Tisztelt Európai Emberi Jogi Bíróság! 
  
Molnár Mihály vagyok (Születési idő és hely: 1968/11/05, Békéscsaba). A következő kérelmet szeretném a bírósághoz 
beterjeszteni.  
  
I. A felek - A. - A kérelmező 
 
Vezetékneve: Molnár 2. Utóneve: Mihály  
Állampolgársága: Hontalan - De facto (ténylegesen): az egyén formálisan rendelkezik ugyan magyar állampolgársággal, de 
ténylegesen nem élvezi az adott állam védelmét 
Születési ideje és helye: 1968/ november / 05, - Békéscsaba 
Állandó lakcíme, tartózkodási hely: 5600 Békéscsaba, Borjú utca 58. szám - Magyarország 
(Adja meg azon Állam(ok) nevét, amely(ek) ellen a kérelmet előterjeszti!) 
B. A Magas Szerződő Fél 
13. Magyarország ellen benyújtott kérelem, amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 34. 
Cikke alapján terjesztek a Bíróság elé. 
Molnár Mihály születtem: Békéscsaba, 1968. év november hó 05. nap, Magyarország, 5600 Békéscsaba Borjú utca 58. szám 
alatti lakos, tartózkodási hely H-5600 Békéscsaba, Borjú utca 58. szám. 
  
Keresetet 
  
nyújtok be Magyarország ellen, mert az ellem folyó büntetőügyben súlyos mértében és folyamatosan szegte meg Magyarország 
az 1993. évi XXXI. Tv-el kihirdetett az Emberi Jogok és az Alapvető Szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 
4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet: Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető 
Szabadságok Védelméről; 1. Cikk, a 3. Cikk, a 5. Cikk 1. a), c) pontjait 2., 3., 4., 5., a 6. Cikk 1., 2., a 3. a), b), c) d) pontjait, a 
7. Cikk 1., 2.
, a 13. Cikk, a 14. Cikket,  valamint a Kiegészítő jegyzőkönyvet az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok 
Védelméről szóló Egyezményhez: 1. Cikk Tulajdon védelmét; 
  
A TÉNYEK - AZ ÜGY KÖRÜLMÉNYE: 
  
A kérelmező által állított egyezmény- (ill. jegyzőkönyv-) sértés(ek) és az 
az(oka)t alátámasztó érvek 
  
  
Azért terjesztek panaszt az Emberi Jogok Európai Bíróságra, mert minden jogorvoslati lehetőséget kimerítve nem kaptam 
jogorvoslatot annak okán, hogy az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló meghatározott 
jogaimat, alapvető szabadságom megsértette a magyar állam, nem tudtam jogorvoslatot kapni Magyarországon és súlyos 
mértékben sértették meg a Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben megjelölt cikkek. 
  
Ellenem 2011. év január hó 05. nap megindított büntetőeljárásban: a Gyulai törvényszék, mint másodfokú bíróság 
2013. év február hó 13. nap és április hó 22. nap tartott nyilvános ülésen hozott végzést: Gyula, 2013. év április hó 22. nap: A 
végzésben zaklatás vétsége miatt Molnár Mihály ellen indított ügyben a Békéscsabai Városi Bíróság 11.B.105/2012/33. számú 
ítéletét helybenhagyja. 
  
Állításom szerint a megjelölt cikkek megsértésével kerültem elítélés alá: önkényesen és nem a törvényekben foglaltak szerint:  
kínzások, és embertelen fogvatartási körülmények alkalmazásával követték el az eljárási cselekményeket. Továbbá 
nyilvánvalóan hamis tanúvallomásokat helybenhagyva nem független és pártatlan bíróság ítélkezett ügyemben. Az Egyezmény 
az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 6. cikkének megszegése mind a nyomozási eljárás során, mind a 
bírósági eljárás során megfigyelhető. Bár az egyezmény 6. Cikkének fő célja a „fair trial”, ebből azonban nem következik, hogy 
a tárgyalást megelőző eljárás során a 6. cikk rendelkezésit nem kell alkalmazni: 
  
A  Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága már több esetben kimondta, hogy a tisztesség megkívánja a nemzeti 
hatóságoktól, hogy a legrövidebb időn belül a legrészletesebb módon tájékoztassák a terheltet az ellen felhozott vád indokairól, 
azaz a vádbeli bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját megalapozó tényállásról és a vád természetéről, azaz a 
bűncselekmény jogi minősítéséről. - Ebből következően nem csak a vádra, hanem a gyanúsításra is alkalmazni kell az 
eljárásban biztosított alapjogokat.  
Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljáráshoz való jog lényegéről kialakított álláspontját elvi jelentőséggel a: 6/1998. (III. 11.) 
AB határozatában foglalta össze
; az AB határozatában megállapította, hogy „Az Alkotmány 57. § (1) bekezdése szerint 
mindenkinek joga van ahhoz, hogy az  ellene emelt vádat,  vagy  valamely  perben jogait és kötelességeit a törvény által 
felállított független és  pártatlan  bíróság  igazságos  és  nyilvános  tárgyaláson bírálja   el.   A   "tisztességes   eljárás"   (fair   
trial) követelménye nem egyszerűen egy a bíróságnak és az eljárásnak itt megkövetelt  tulajdonságai közül  (ti.  mint 
 "igazságos tárgyalás"), *  hanem  az idézett  alkotmányi  rendelkezésben foglalt  követelményeken túl — különösen  a 
 büntetőjogra  
és - eljárásra  
 vonatkozóan  
-  
az  
57.  
§  
többi garanciájának teljesedését  
is  
átfogja. Sőt, az 
Egyezségokmánynak  és  az Emberi  Jogok  Európai Egyezményének — az Alkotmány  57.  §-a tartalmához   és   
szerkezetéhez  mintát   adó   —   eljárási garanciákat    tartalmazó   cikkei   általában    elfogadott értelmezése  szerint a fair trial 
olyan minőség,  amelyet  az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán  megítélni.  Ezért  egyes 
részletek  hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára  lehet az  eljárás  "méltánytalan" vagy 
"igazságtalan",  avagy  "nem tisztességes". 

  
Továbbá: tekintettel az Alkotmánybíróság: 17/2001. (VI. 1.) AB határozatára, amiben: „Az Alkotmánybíróság e határozatban 
elemezte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett egyezmény 6. 
Cikk 1. pontjában foglalt fair eljárás elve érvényesülésének vizsgálatakor az Emberi Jogok Európai Bírósága által alkalmazott 
kettős tesztet: a Bíróság elsősorban az eljárt bírónak az ügyben tanúsított konkrét magatartását vizsgálja, **vagyis hogy volt-e 
olyan megnyilvánulása, amelyből a pártatlanságának hiányára lehet következtetni. Ezt követi annak vizsgálata, hogy függetlenül 
a bíró személyes magatartásától, a folyamodónak volt-e jogos, indokolt, objektíve igazolható oka a pártatlanság hiányának 
feltételezésére. A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog érvényesülésének garanciája a bírói függetlenség is, 
amelynek értelmében a bírák ítélkezési tevékenységük során egyedül a törvényeknek és saját lelkiismeretüknek vannak 
alárendelve, vagyis mindenféle külső befolyástól mentesen járnak el. „ Továbbá a 17/2001. (VI. 1.) AB határozatában 
megállapította, „hogy a bírónak nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania.„ így az előzetes 
letartóztatás feltételének fennállást a fegyveregyenlőség értelmében, a védelem előadásait, a bizonyítékait is értékelnie, 
döntéseit pedig indokolnia kell.  
Ennek elmaradása  lényeges eljárási szabálytalanság, amely jelentős mértékben csorbítja a védelem jogait, és felveti a 
pártatlanság kérdését is. „A konkrét büntetőügyekben a pártatlanság alkotmányi követelményét szolgáló kizárás intézményétől 
elkülönítve kell vizsgálni a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült azon igényt, hogy az elfogultság esetleges visszaélésszerű 
használatát a bírák oldaláról is meg lehessen akadályozni.” 
Tekintettel arra a tényre, hogy az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről több Cikkének 
megsértést határoztam meg, megjelölöm azokat az eljárási cselekményeket, amiket bizonyítani tudok. Figyelemmel arra is, 
hogy az nyomozati szak lezártával irat-megismerési jogom volt, de azt megvonva több hivatalos iratot mind a mai napig nem 
kaptam meg. Tehát lényeges dokumentumok nem állnak a rendelkezésemre. Az indokaimat ezért a következő tényekkel 
bizonyítom: 
  
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a magyart! 
XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés 
ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az érdemi határozatok szerint tekintetében mindenkinek alanyi jogon kell 
biztosítani, hogy más szervhez vagy ugyanazon szerven belül Magasabb fórumhoz fordulhasson: ha ezen jogot már a 
nyomozati szakaszban megvonják akkor sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. A nyomozati szakaszban sem a hatékony 
védőügyvédi védelmet nem engedélyezték, sem a nyomozás lezártával az irat-megismerési jogomat nem biztosították. A 
nyomozóhatóság önkényesen ítélkezett bűnösnek hirdetett ki, megvonva az ártatlanság vélelmét és bűnösként kezelt, a hamis 
tanúvallomásokat helybenhagyva: szakértői szakvélemény hiányában önkényese szakértői véleményt hozott, amivel jelentős 
mértékben befolyásolta az ügyet. A kezdeti tényfeltárásnál jeleztem, hogy soha nem voltam büntetve ezen egy ügyemet 
megelőzően, büntetőeljárás sem indult ellenem korábban.  
  
Eljárási cselekmények alapján; Nyomozási szakasz: 2011. év január hó 05. nap 8 óra 00 percre beidéztek a Békéscsabai 
rendőrségre. 2011. év január hó 05. nap megjelentem a Békéscsabai Rendőrségen; Személyemet meg sem hallgatva tényként 
közölték, hogy személyem egy bűncselekményt követett el, és további jövőbeni bűncselekmények ismételt elkövetését fogják 
vizsgálni figyelemmel. Az eljárásban feljelentőim képviselője, munkatársa, politikai tanácsadója vett részt, mint szakértő. 
Elmondtam, hogy büntetlen előéletű személy vagyok, soha büntetőeljárás sem indult ellnem korábban: elmondtam, hogy 1968. 
év november hó 05. nap születtem, de 2011. év január hó 05. nap az ártatlanság vélelmét megvonva, mint bűnöst kezeltek az 
eljárás első másodpercétől. Továbbá azt mondták, hogy személyemnek nem kell védőügyvéd. A büntetőeljárási törvény a 
nyomozati szakban is biztosítja 
azt az alapjogot, hogy az eljárás minden szakaszában hatékony védőügyvéd védelmezze: abban az esetben, ha erre nincs 
elégséges anyagi forrása a hatóságnak ki kell jelölni egy védőügyvédet, miután ezt többszöri kérelmem után sem tette meg a 
Békéscsabai Rendőrség, önkényes eljárás alá helyezett.  - Nagyon fontos az ügy szempontjából, hogy a jelképes kijelölés az 
nem biztosítja a hatékony ügyvédi védelmet; a későbbi szakaszban megtudtam, hogy ki jelöltek egy ügyvédet de az nem vette 
fel velem a kapcsolatot, védelmem érdekében: a kijelölése időtartama egy év és hat hónap volt, de érdekemben a védelem 
érdekében semmit nem tett, személyét soha nem láttam. 
  
Az eljárás kezdetétől kérelmeztem, hogy ne tekintsenek bűnösnek, kérelmeztem a hatékony védőügyvédi védelmet, mert nem 
volt elégséges forrásom a védőügyvédi díj kifizetésére: de megvonva a hatékony védőügyvédi védelmet: 2011. év január hó 05. 
naptól az eljárást tovább folytatták.  Minden előzmény nélkül: az emberi méltóságomat súlyos mértékben megsértve: AZ 
EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA: 1. CÍM - 1. cikk Az emberi méltóság: Az emberi méltóság sérthetetlen. Tiszteletben 
kell tartani, és védelmezni kell: ezzel szembefordult a Békéscsabai Rendőrség és szakértői vélemény nélkül, valótlanul, 
önkényesen 2011. év január hó 11. nap kóros elmeállapotúnak hirdetett ki: amivel befolyásolta az ellenem megindított 
büntetőeljárást. Ezen előzmények után 2011. év január hó 12. nap ismételt idézésre megjelentem a Békéscsabai Rendőrségen, 
hogy védőügyvéd segítségével védekezhessek, az iratokat megismerhessem, ismét kérelmeztem a hatékony védőügyvédi 
segítségét, mivel megvonták azt ismételt panaszt terjesztettem fel a hatékony védőügyvédi védelem megvonása okán. Továbbá 
panaszt tettem a szakértő elfogultsága okán, továbbá amiatt, hogy bűnösként kezeltek és valótlanságokat jelöltek meg. A 
kirendelt szakértő a legnagyobb párt politikusa, feljelentőim képviselője, feljelentőim munkatára, feljelentőim tanácsnoka: ezért 
is megtagadtam a törvénytelen vizsgálatot;  de a függetlenséget meghatározó eljárást megerősítve: vérvételre adtam 
lehetőséget, hogy objektív vizsgálatban bizonyíthassam: nem vagyok kábítószer függő vagy alkohol függő, de más 
vizsgálatokat megtagadtam és soha nem járultam hozzá elmeorvos szakértői vizsgálathoz.  Ismételten hivatkoztam arra, hogy 
büntetlen előéletű személy vagyok, soha nem indult ellne büntetőeljárás, és szabálysértési eljár sem: ne tekintsenek 
bűnözőnek, erre minden vizsgálat nélkül kóros elmeállapotúnak nyilvánítottak ki és a szakértő elrendelte a 
kényszergyógykezelés szükségességét: de a szakértői véleményt nem adta át a hatóság; azt csak később tudtam meg, így a 
jogorvoslatot nem tudtam érvényesíteni. A hamis adatokat indoklás nélkül önkényesen valósították meg. 
  
Tekintettel arra, hogy a Törvényben előírt irat-megismerési jogomat megvonták már az eljárás első szakaszában a nyomozási 
szakaszban: nem a törvény szerint jártak el ellenem. 
A Magyarországi Büntetőeljárási Törvényben a nyomozás lezártával 
minden személyt megilleti az irat-megismerési jog,* amit megvontak személyemtől, és ehhez a ponthoz több más védelmi jog 
kapcsolódik. Ezen hatékony védekezési jogokat következetesen megvonta a hatóság. Nem engedélyezte az irat-megismerési 
jogomat, az ehhez a joghoz tartozó észrevételezési, indítványozási jogot és kérdésfeltevési jogot a tanúkhoz, a meghallgatási 
jogot is megvonta a hatóság. Továbbá az iratbiztonság jogát is megsértve folytatta a büntetőeljárást, mert az iratokat 
megszámozottan kell átadni a megismerésre, tanulmányozásra. A nyomozati szakaszban keletkező iratokat mind a mai napig 

nem ismerhettem teljes egészében: A bírósági szakaszban megküldött iratjegyzék hiányos, mind a mai napig a 120 megjelölt 
oldalból csak 86 oldat kaptam meg. 
Abban megsértve a levéltitkot olyan súlyos módon, hogy leveleket részleteiben közölték: eltitkolva azt, hogy feljelentőm 
kezdeményezte 
a levelezést.   
  
Továbbá: A kérelmem ellenére hatékony védőügyvédet nem kaptam a nyomozati szakaszban, hogy a védelmem érdekében 
jogi segítséget vehessek igénybe. A hatóság a nyomozás végére ugyan kirendelt egy védőügyvédet, de az soha nem vette fel a 
kapcsolatot. Védelmem érdekében semmit nem tett. Több mint egy éves kirendelési ideje során soha nem találkoztam vele. 
Bizonyítékaim: Miután megtudtam, hogy önkényese ítéltek el a Békéscsabai Rendőrségen azonnal kérelmeztem a hatékony 
védőügyvédi védelmet: 2011. év január hó 06. nap. 2011. év január hó 09. nap. 2011. év 
január hó 12. nap; mivel nem kaptam  hatékony védőügyvédi védelmet ismételt panaszt tettem a Békéscsabai Rendőrségen. 
Ennek ellenére hatékony védőügyvédi védelmet nem kaptam, ennek okán az egész nyomozati szakasz: azon belül több 
meghatározott része; hatékony védőügyvédi jelenlét nélkül valósult meg. A gyanúsítotti kihallgatás során védőügyvédi védelem 
azon személyeket is megilleti, akik nem rendelkeznek elégséges anyagi forrással, de az irat-megismerési jogot ekkor sem lehet 
megvonni a nyomozás lezártával. 
A törvény előtt mindenki egyenlő. Továbbá ügyemben a kényszergyógykezelés elrendelésének a törvények szerinti négy 
együttes feltételéből: egyetlen feltétele sem volt elérhető, mégis ennek érdekében jártak el ellenem. Továbbá ügyemben csak 
önkormányzati dolgozók jártak el ellenem a feljelentét illetően, akiknek a hamis tanúvallomásaik beigazolódtak. A 
tanúvallomások vádszintű, hamis adatai napi jelenlétről számolnak be: miközben kiderült, (2012. év szeptember hó 07. napi 
tárgyalás adatai alapján is), hogy feljelentőimet több estben egy hónapig sem láttam. Továbbá a feljelentők személyemet 
fenyegették: amit más hatóságoknak feltárva bejelentve az ellenem indult büntetőeljárás előtt jelöltem meg. Továbbá 
személyem közérdekű bejelentéseket tett, vélhetően a hatalom képviselői ennek okán alkalmazták a törvényen kívüli 
intézkedéseket: mert a kérelmeim elmaradt közösségi érdekeket szolgál. 
  
Ügyészségi szakaszba: Az eljárás ilyen formában: hamis tanúvallomásokat felhasználva, a törvényeket megkerülve került az 
Ügyészségi szakaszba: Ügyemben a Törvényeket megsértve, hamis tanúvallomások felhasználásával az eljárás kezdeti 
szakaszában bűnösként kezelve: és olyan módon rendelték el a kényszergyógykezelés szükségességét, hogy a törvény erre 
nem ad lehetőséget: a Kényszergyógykezelés szükségességének elrendelése akkor sem lehetett volna megalapozott, ha a 
valótlan tanúvallomások, szakértői vélemények igazak lettek volna, mégis ennek érdekében eljárva vádat emeltek ellenem:  
  
Vádemelés: Békéscsabai Városi Ügyészség B. 2217/2010-6/I. szám Vádirat:  
„Molnár Mihályt a BTK. 176/A. § /1/ bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő zaklatás vétségével.” 
  
2011. év február hó 28. nap a Békéscsabai Városi Ügyészségen: bűnösségemet most már a bűnismétlés veszélyével is 
kiegészítették, de a vádiratot nem kézbesítették ki, a meghallgatásomat nem engedélyezték a Békéscsabai Városi 
Ügyészségen. Beadványaim pedig nem voltak elérhetőek, illetve el sem bírálták azokat. Védőügyvéd ekkor sem segítette 
védelmemet egyik eljárási szakaszban sem. 
A vádiratot lényes késéssel csak 2011. év május hó 30. nap vehettem kézhez: ebben a levélben volt a hiányos iratjegyzék: ezek 
után a jogorvoslati kérelmet megvonták, illetve el sem bírálták személyem ennek ellenére: egyértelműen közölte minden 
beadványban, és a gyakorlatban is, hogy semmilyen más vizsgálathoz nem járult, nem járul hozzá, de vérvételre és adtam 
lehetőséget az alkoholfüggőség és a kábítószerfüggés tekintetében. 
  
Az ügyészi szakaszban is sérült a pártatlan, tisztességes eljárásához és az ésszerű határidőn belül történő határozathozatalhoz 
fűződő, valamint a legrövidebb időn belül a felhozott vád természetérő és indokairól a legrészletesebb tájékoztatáshoz fűződő 
jog. A védekezéshez tartozó jogokat nem lehet elvenni a nyomozati és az ügyészi szakaszban sem. Abban az esetben, ha 
intézkedések kerülnek végrehajtásra az alapján, hogy a nyomozati szakaszban, az ügyészi szakaszban valótlanságok kerülnek 
a terhelti adatokhoz: de számára hatékony védőügyvédi védelmet, a jogi védelmet és még az irat-megismerési jogot sem 
biztosítják. Továbbá sérült a jogorvoslathoz tartozó jogom: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Isten, áldd meg a 
magyart! XXVIII. cikk (7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más 
közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Miszerint a Vádirat már 2011. év február hó 28. nap 
elkészült, de csak 2011. év május hó 30. nap kaptam kézhez. 
Az intézkedés sorozat sérti a Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 6. cikk 1. bekezdését. 
Továbbá kérelmeztem, hogy ügyemet tegyék el Békés Megyéből: mert Békéscsaba megyeszékhely és az eljáró személyek 
elfogultak ügyemben: de a kérelmemet elbírálatlanul hagyták: a Legfelsőbb Ügyészség elbírálása is elmaradt.      
  
Továbbá személyemre sokkal súlyosabb büntetést szabtak ki, mint amilyet abban az esetben szabhatnának ki, ha megalapozott 
eljárás alá helyeznek: Indokaimat a Bírósági szakasszal igazolom: Bírósági szakasz: önkényes fogvatartás 
Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről: 3. Cikk – Kínzás tilalmának súlyos megsértése
Senkit nem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak kitenni. Az emberi méltóságot tiszteletben kell tartani 
szabadságelvonás alatt is. 2011. év május hó 30. nap kaptam meg postai úton a vádiratot és a hiányos iratjegyzéket: hatékony 
védőügyvédi védelem  hiányában: folyamatos kérelmeket intéztem a Békéscsabai Városi Bírósághoz annak érdekében, hogy 
védelmet hatékony védőügyvéd segítse: kérelmeztem új védőügyvéd kirendelését, mert nem volt elégséges anyagi forrásom, 
és érdemben a védelmem tekintetében jogi segítséget senkitől nem kaptam. 
  
Továbbá teljesen kiszolgáltatott helyzetben voltam, mivel korábban büntetlen előéletű személy volta büntetőeljárás sem indult 
ellnem és semmilyen jogi végzettségem nem volt. A hatósági személyek a hatalmukkal visszaéve: sorozatos eljárási 
szabálytalanságot követtek el: így fordult önkényes eljárásba ügyem: folyamatos kínzások és embertelen fogvatartási 
körülmények közé helyezésem eként valósulhatott meg.  Az ártatlanság vélelmének megvonásában bűnösként kezeltek, 
nyilvánítottak ki és ezen felül jövőbeni cselekmények veszélyét ítéltek a terhemre. 
  
Hiába tiltakoztam az eljárás ellne: a Békéscsabai Városi Bíróság közreműködésével 
Eltitkolt eljárást indítottak meg: 2011. év augusztus hó 26. nap minden értesítés nélkül elfogtak az eljárásban elvesztett 
lakásomon: Magyarország – Békéscsaba Penza lakótelep 12. szám II emelet 10. ajtó és akaratom ellenére elhurcoltak: 
folyamatos kérelmeim ellenére semmilyen dokumentumot nem adtak át, miért fogtak el, szóban sem tájékoztattak. Kérelmeztem 
a hatékony védőügyvédi segítséget és kérelmeztem a jogi segítséget, de lebilincseltek és elvittek a Békéscsabai Rendőrségre. 

Itt ismét kérelmeztem a jogi segítséget ekkor lebilincselve hátba támadt két rendőr és a betonra taszított. Korábban több 
esetben tájékoztattam a Békéscsabai Rendőrséget, hogy a 1998 év október hó 05. történ balesetem következtében maradandó 
sérüléseket szenvedtem. (Súlyos sérüléseim vannak a hátszakaszi területen) A 2011. év augusztus hó 26. nap történt 
támadásban ismét megsérültem, kérelmeztem, hogy engedjenek el: ekkor jött egy személy, feltehetően orvos; aki azt mondta, 
hogy ő nem engedhet el: megjelölte az állítólagos sérülésem és elment, anélkül, hogy az általam említett hátszakaszi sérülést 
jegyzőkönyvbe vette volna.  Ezután bekényszerítettek egy szállító járműbe, amivel Szeged városába vitt el: ott egy intézetben 
kényszerítettek: semmilyen okiratot nem adtak át és lebilincselve az emberi méltóságomat megsértve kényszerítettek a 
büntetésbe. 
  
A Szegedi intézetben ismét azt határozták meg, hogy személyem egy bűnöző: ismét elmondtam, hogy büntetlen előéletű 
személy vagyok: (2011. év augusztus hó 26. nap) büntetőeljárás sem indult ellenem korábban a tanúvallomások 
valótlanságokat határoztak meg. Soha nem voltam bíróság előtt, nem ítélhet el, nem tekinthettek bűnösnek, hamisan nem 
tanúskodhat. Tájékoztattam a Hatósági dolgozót, hogy vérvételre adok lehetőséget, hogy igazoljam nem vagyok 
kábítószerfüggő, alkoholfüggő, de minden más vizsgálatot, illetve az emberen folytatott kísérletezést megtagadok. 
  
Tekintettel arra, hogy ezután már elment a Békéscsabai Rendőrség vagy a Békés Megyei rendőrség szabadon eltávozhattam. 
Az eset minden hivatalos itat felmutatása, átadatása nélkül, a kérelmezett jogi segítség és védőügyvédi segítség megvonásával 
történt. Arról folyamatos kérelmeim ellenére mind a mai napig (2013. év szeptember hó 21. nap ) semmilyen okiratot nem 
kaptam, az iratjegyzékben sem találtam Bírósági intézkedést: hogy ilyen eljárás alá vonjanak. 
  
A leírt cselekmények okán azt vélelmezem, hogy már ezen szakaszban sérült az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető 
Szabadságok Védelméről: megsértve az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 5. Cikk 1. a) 
pontját – 1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehet 
megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján: a) törvényes őrizetben tartás az 
illetékes bíróság által történt elítélést követően; Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről  6. Cikk - 1. 
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen 
nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, 
illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. 2. Minden bűncselekménnyel gyanúsított 
személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. 3. 
Minden bűncselekménnyel gyanúsított személynek joga van - legalább - arra, hogy a) a legrövidebb időn belül 
tájékoztassák olyan nyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon az ellene felhozott vád természetéről és 
indokairól; b) rendelkezzék a védekezésének előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel; c) személyesen, vagy 
az általa választott védő segítségével védekezhessék, és ha nem állanak rendelkezésére eszközök védő díjazására, 
amennyiben az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, hivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára 
ügyvédet; d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz és kieszközölhesse, a mentő tanúk megidézését és 
kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetve kihallgatják; 13. Cikk - Hatékony 
jogorvoslathoz való jog, - 3. Cikk - Kínzás tilalma
 
  
Továbbá: Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos esetben rámutatott arra, hogy annak mechanikus ismétlésére, hogy „a 
tárgyi súlyra való figyelemmel fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye” nem lehet hivatkozni: ügyemben ugyan jövőbeni 
eseményeket felvetettek, de annak semmilyen Törvényi alapja nem volt: és a vádon való túlterjeszkedés törvényellenes: 
azonban ilyen esetekben is biztosítani kell a hatékony ügyvédi védelmet. Az előzetes letartóztatás fenntartása egy adott ügyben 
csak abban az estben lehet indokolt, ha a közérdek valódi követelményének: Specifikus jelei állnak fenn, amelyek az 
ártatlanság vélelme ellenére nagyobb súllyal esnek latba, mint az: Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok 
Védelméről 5. cikkben lefektetett egyén szabadságának tiszteletben tartását előíró szabály. 
  
Vizsgálni kell továbbá az előzetes letartóztatás kapcsán, hogy a bűncselekmény gyanúját meghatározó bizonyítékok 
összegyűjtése Folytán a gyanú erősödött vagy gyengült-e. 
  
A 2011. év január hó 05. naptól folyó büntetőeljárásban: 2012. év március hó 19. napjára egyértelműen kiderül, hogy 
személyem ellen a legszigorúbb eljárást folytatva, a büntetőeljárást alkalmazták: ahol azonnal bűnösnek hirdettek ki: megvonva 
a mindenki számára biztosított ártatlanság vélelmét: olyan magas szinten, hogy a 2011. év február hó 28. nap vádiratában is 
bűnösnek hirdettek ki és jövőbeni bűncselekmények elkövetését is meghatározták, megjósolták, amit tárgyalás és vizsgálat 
nélkül szintén a terhemre ítéltek 
Bűnösnek mondtak ki és mindkét önkényes ítéletet, önkényesen a kínzások érdekében használtak fel: a vádiratban az előzetes 
fogvatartást nem rendelték el: de ezután az eljáró hivatalok előtt és a Békéscsabai Városi bíróság számára is meghatározott 
adat állt rendelkezésre, illetve meghatározott időn belül értékelhető adat, hogy 2011. év január 05. naptól 2012. év március hó 
19. napig nem indult ellenem újabb hamis tanúvallomásokra épülő büntetőeljárás, vagy megalapozott büntetőeljárás: 
  
Figyelemmel a leírtakra: a bűnismétlés veszélye állításom szerint megszűnt; jogilag és gyakorlatilag is: 2012. év március hó 19. 
napjára, amikor ismételten elfogtak és a szabadságomat, több mit három hónapon át önkényesen korlátozva jártak el az 
szabadság elvonást 2012. év június hó 28. napig fenntartották. Amit további ténnyel bizonyítok: 1968 november hó 05. nap 
születtem egész életemben egy büntetőeljárás indult ellem, egy vétség tekintetében, de hamis tanúvallomások alapján, „akkor 
is ha csak a rendelkezésre álló dokumentumokra hivatkozhatok”: Az ügy szempontjából második büntetőeljárás nem indult 
ellenem; sem a vád tárgyába, sem a vád tárgyán kívül eső körben. 
  
Tekintettel arra, hogy 2012. év március hó 19. nap ismételten elfogtak – elhurcoltak - a volt lakásomtól kevesebb, mint 300 
méterre: Személyem a Békéscsaba város - Penza lakótelep 12 szám lakásban nevelkedett, született: és az volt az eljárásban, 
az eljárás miatt elvesztett lakásom is, itt éltem folyamatosan. Tekintettel arra, hogy 2012. év március hó 19. nap, ismételt 
elfogásom helyszíne: a Békéscsabai Rendőrségtől, a Békés Megyei Rendőrségtől 15 méterre, egy rendszeresen látogatott 
élelmiszerbolt előtt történt. Tekintettel arra, hogy ezen esetben sem adtak át semmilyen dokumentumot, ekkor is kérelmeztem a 
jogi védelmet és a védőügyvédi védelmet: de azt megvonva három rendőr támadt rám: Miután a földre taszítottak egyik a 
hátamra állva intézkedett. Egy negyedik rendőr is jelen volt, de az nem bántott: az eset két térfigyelő kamera látószögében 
történ. 
Amik bizonyíthatják az állításomat és azt, hogy nem rejtőzködtem és szökést sem kíséreltem meg. Továbbá a helyszín is 
ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a rejtőzködést, illetve a szökési feltételezett kísérletet azzal valósítottam meg, hogy a 

Békéscsabai Rendőrökkel nap, mint nap találkozva, azokat (Békéscsabai Rendőrök, Békés Megyei Rendőrök) személyesen 
felkérve a közérdekű bejelentéseim támogatására. 
Miután rám támadtak: Ilyen körülmények között elszállítottak a Békéscsabai Rendőrségre, vagy a Békés Megyei rendőrségre 
nem adtak semmilyen információt az eljárásról, se szóban, se írásban: elvették a pénzemet és az élelmiszert, ami nálam volt: 
Miután megjelölték a dolgokat és visszaadták. Személyem kérelmezte a védőügyvédi védelmet, de nem biztosították azt: 
bezártak egy helységbe. Majd elszállítottak a Békéscsabai Városi Bíróságra ekkor találkozta először a Bíróval életemben, illetve 
az ügyemből kifolyólag is: kérelmeztem, hogy engedjenek el, és biztosítsák a hatékony védőügyvédi védelmet, és mondják el 
miért fogtak el. A Békéscsabai Bíróságon semmilyen törvényes indokot nem kaptam elfogásom okairól, a kérelmezett írásos 
dokumentumot sem kaptam meg: 
védőügyvéd kizárásával, azt tudtam elmondani, hogy büntetlen előéletű személy vagyok, ne tekintsenek bűnösnek és 
kérelmeztem a hatékony védőügyvédi védelmet. A bíróság ahogyan egy esetben sem korábban: most sem engedélyezte a 
hatékony védőügyvédi védelmet. Elmondtam, hogy az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata alapján  11. cikk (1) Minden 
bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg bűnösségét nyilvános perben, a 
védelemhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg nem állapítják. (2) Senkit sem szabad olyan 
cselekményért vagy mulasztásért elítélni, amely az elkövetés időpontjában a hazai vagy a nemzetközi jog szerint nem volt 
büntetendő. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a bűncselekmény elkövetésekor volt 
alkalmazható. 
  
Utaltam az eljárási cselekményekre és arra, hogy számos beadványomat nem bírálták el, jogi segítséget nem kaptam. Az 
alapvető tájékoztatást, az írásos dokumentumot is megvonva: bilincsben kivezettek és Gyulára szállítottak a Gyulai Büntetés 
végrehajtási Intézetbe: Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 5701 Gyula, Béke sugárút 38. Ekkor tudtam meg, hogy a 
szabadságomat el akarják vonni és minden védekezési lehetőségből kizárva: a szabadságomra semmilyen alternatívát nem 
akarnak biztosítani. A Gyulai Büntetés végrehajtási Intézetbe: Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet szintén elmondtam, 
hogy tájékoztatniuk kell, miért akarnak fogvatartani: azonban ekkor sem adtak semmilyen indokot a fogvatartásom okairól. Azt is 
el kell mondanom, hogy ezen a napon volt még nálam élelem: és 400 forint, a rajtam lévő egy váltás ruha. Semmilyen más 
tárgyi eszközzel nem rendelkeztem: ezután a cselekmény után a 400 forintom nyomtalanul eltűnt. Ilyen körülmények között: 
„befogadtak” a büntetés-végrehajtási intézetbe: annak okán, hogy semmilyen írásos dokumentumot nem kaptam, ügyvédi 
védelmet sem kaptam és minden jogi forrásból is kizártak, egészségügyi alapvető szükségleteimet is megvonták: az étkezést 
megtagadtam. 
  
Az állami dolgozók ekkor megfenyegettek. Négyes fokozatba helyeztek: ez azt jelenti, hogy a fegyházszintű fogvatartás 
büntetést megemelték (tovább szigorították!) és ezután mindenhova bilincsbe kísértek, továbbá magánzárkába helyeztek egy 
napra. Ügyészségi meghallgatást kaptam az elmondottak okán: 
Akinek elmondtam, hogy büntetlen előéletű személy vagyok, büntetőeljárás sem indult korábban ellenem, jelen helyzetben 
hamis vádak lapján egy vétség tekintetében: 2011. év január hó 05. nap indult büntetőeljárásban kérelmeztem a hatékony 
védőügyvédi segítséget, mert nem volt elégséges anyagi forrásom, de 2011. év január hó 06. naptól - 2012. év március hó 19. 
napig nem kaptam védőügyvédi segítséget. Időközbe jövőbeni ismételt bűnelkövetést is a terhemre ítéltek, de 
megalapozatlanul, illetve a jóslások nem valósultak meg: bizonyítékom az is volt, hogy nem indult újabb eljárás ellenem. 
  
A hamis vádak alapján és megtagadott eljárásban a kényszergyógykezelést is elakarják rendelni, de annak a négy kötelező 
törvényi feltétele sincs meg, nem is volt meg, (illetve a törvény szerinti négy feltételből egy sem), ha a büntetőeljárás alapjogát 
megvonva, az ártatlanság vélelmét, hogy ne tekintsenek bűnösnek megsértve járnak el ellenem. Most jelen helyzetben egy 
ruhában, védőügyvédi védelem nélkül, jogi segítség nélkül, jogi forrás nélkül, azon iratok hiányában ami a Fogvatartásom 
indokait elrendelte törvénytelen letartóztatás áldozat vagyok: továbbá önkényesen tartanak fogságban: ezen fogságban még az 
egészségügyi szükségleteimet is megakadályozzák. Embertelen fogvatartási körülmények között vagyok.  
A megfelelő élelmiszert is megvonják személyemtől. Az ügyész azt monda, hogy intézkedni fog ügyemben: azonban 
fogvatartási körülményeimet Tovább szigorítva jártak el ellem. A fogvatartási okokat nem határozták meg több mint 72 óráig: a 
panaszaimat eltüntetve járt el Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. Csak az eljárás végeztével derült ki hogy van egy 
dokumentum, amit a mai napig nem láttam:/ B.546/2012 számon / ennek okán jogorvoslati kérelmem is megvonták a másik 
határozat ellen  
fellebbeztem B1118/2012 de azt sem bírálták el illetve eltüntetve jártak el az ügyben ellnem. 
  
Ilyen körülmények után 2012. év március hó 22. nap kaptam először tájékoztatást elfogásom indokairól: 
és a további önkényes büntetések irányáról. A kínzásokban minden jogi segítséget megvonva próbáltam folyamatos segítséget 
kérelmezni, de a mai napig nem tudom hogyan gátolhatták meg a kérelmeim érvényesítését. Egyben szeretném külön jelezni, 
(nem csak a védelem bizonyítékaira tekintettel, de azt is megerősítve) hogy a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 
történt kínzások, embertelen fogvatrtási körülmények nem egyedi esetek: az állami dolgozók a legkiszolgáltatottabb 
személyeket vonják kínzási cselekményék alá: aminek következménye befejezett gyilkosság is volt. 
  
A jelen ügyben bizonyítékot eltüntetve jártak el, és még nemzetközi regisztrációs rendszerekből is kizárták az emberiség elleni 
cselekményeket meghatározó feljelentéseimet. 
  
A állapotom napról napra rosszabbra fordult: Szeretném tájékoztatni a Tisztelt Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy az eljárás 
előtt, mind mentálisan, mind fizikailag: bizonyíthatóan a legfelkészültebb személyek közé tartoztam. Kulturális területen 20 éven 
keresztül a közösségi erőforrásokból kizárva, de több estbe jobb eredményeket értem el, mint az állam az önkormányzat (az 
ügyemben érintett önkormányzati dolgozók) támogatásában részesült személyek. 
  
Ügyemben a szabadságelvonás alatt a második hét elején elszállítottak Budapestre: A szállítás folyamán már mozgástér nélküli 
zárkába kényszerítettek többszörösen lebilincselve: különös kínzások alá helyezve: az egész ügymenetben kizárták azt, hogy a 
hivatalos egészségügyi állapotomat igazoló dokumentumokat felmutathassam, de szeretném megjelölni, hogy 1998. év október 
hó 05. nap különös körülmények között elütött egy személygépkocsi és a hátszakaszi területen elmozdulást okozott a csigolyák 
tekintetében: ezért is ezen kínzási cselekmény is embertelen körülményként ítélem meg. A Budapesti Büntetés-végrehajtási 
Intézetben szintén minden hivatalos dokumentum hiányába, akaratom ellenére hamis tanúvallomásokra tekintettel vonták el 
szabadságomat. 
  
*Tájékoztattam a Budapesti Büntetés-végrehajtási Intézetet, hogy se védőügyvédi védelmem, se jogi forrásom nincsen: 

Tájékoztattam a Budapesti Büntetés-végrehajtási Intézetet, hogy büntetlen előéletű személy vagyok és büntetőeljárás sem 
indult ellnem, de az ártatlanság vélelmét megvonva bűnösként kezelnek, de hamis vádak alapján: és bűnismétlő sem vagyok: 
azt hogy a bűnismétlés veszélyét a terhemre ítélték hamis szakértői vélemény alapján tették meg. Ennek okán „befogadásomat” 
akaratom ellenére megtették. Ügyemben így nem előzetesbe, hanem börtönbe kerültem jogerősen elítéltek közé fegyház 
szinten, rosszabb körülmények közé mint a jogerősen elítéltek. Az feltételezem, hogy mélységesen embertelen fogvatartási 
körülmények közé fegyházszinten. 
Budapest, Kozma u. 13. szám.     
  
A Budapesti Büntetés-végrehajtási Intézetbe a védőügyvédi védelmet megvonva: közel egy hónapig embertelen körülmények 
között, folyamatos kínzásoknak tettek ki: akaratom ellenére vizsgálatok alá helyeztek, a egészségügyi szempontból 
nélkülözhetetlen gyakorlataimat nem engedélyezték elvégezni. Az egészségügyi táplálkozási szükségleteimet megvonták. 
Sugárkezelés alá helyeztek: ami után a jobb oldalam sérült. 
  
Folyamatos kérelmeim ellenére: fenntartották a hamis vádakat és kényszerítettek a vizsgálatokra, de minden védőügyvédi 
védelmet kizártak ügyemben. Közel egy hónap eltelte után minden tájékoztatást megvonva visszaszállította a Békés Megyei 
Büntetés-végrehajtási Intézetbe. A szállítást egész nap mozgástér nélküli helyen hajtották végre, többszörösen lebilincselve. 
A Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben szintén semmit nem közöltek, a fogvatartásom indokairól, 
de a négyes fokozatott „levették”: azonban védőügyvédi védelmet, jogi segítséget, jogi forrást, megvonva , a mediációs eljárást 
is kizárták ügyemben. 
  
Továbbra is mérgezési reakciókat kiváltó élelmiszert adtak részemre: ezen élelmiszerek egy része annak ellenére váltotta ki 
ezen reakciókat, hogy legálisak élelmiszerek voltak. Személyem tej és sója érzékeny és az ilyen összetételű élelmiszerek egész 
fogvatartási időszakban jelen voltak. Továbbá a megbetegedésem azt is feltételezi, hogy más szereket is adhattak, ami a mai 
megbetegedésimet okozhatták. 
  
Több hónapos kérelmeim ellenére a katonai ügyészségi meghallgatást nem engedélyezték: tekintettel arra, hogy a korábbi 
panaszomat *elbírálatlanul hagyták: a határozatott nem adták át: tekintettel arra, hogy a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási 
Intézetben állami dolgozók által irányított kínzásokról van, volt szó katonai ügyész jelenlétébe akartam feltárni a büntetendő 
cselekményeket, a védelmem érdekében védekezésem indokait. A katonai ügyészségi meghallgatást nem engedélyezve, a 
büntető-végrehajtási ügyész ismételten meghallgatott, de korlátozott időtartamban: elmondtam személyemmel mi történ és 
elmondtam, hogy a korábbi panaszomat nem jogorvosolva, a védőügyvédi védelmem megvonva nem segített senki a 
védelmem érdekében. 
  
Elmondtam, hogy folyamatos kínzások alatt tartanak fogságban. Külön jeleztem azt is, hogy egészségügyi szempontból  a 
betegségem okán sem szabadna ilyen kínzási eljárást véghezvinni, intézkedés alá vonni személyemet. 
A elmondtam, hogy a zárka mérete még az egészséges személyek számára is embertelen fogvatartási körülményeket 
eredményez. 
  
Elmondtam, hogy az, hogy mérgezési reakciókat kiváltó élelmiszereket adnak számomra, és az illemhely egy helységben van a 
zárka légterével, és az embertelen körülménynek eredményez. Egy ruhában vagyok már harmadik hónapja. Semmilyen 
lehetőséget nem engednek személyes védelmemre, még a beadványaim elkészítésének fizikai lehetőségeit is megvonva járnak 
el ellenem. A panaszom ismét eredménytelen volt. De mint később kiderült az már létezett, csak nem adták át számomra: 
Békés Megyei Főügyészség B.1118/2012 
Ilyen körülmények között családomnak nem volt pénze, rendkívüli szegénységben élnek mind a mai napig, és súlyos 
betegségben szenvedtek: (családomból egy személy azóta elhalálozott) de valahogyan megfizettek egy védőügyvédet: aki 
ugyan nem segített, de megígérte, hogy fog(!): 2012. év június hó 27. nap bejött Békés Megyei Büntetés-végrehajtási 
Intézetben ott elmondtam személyének, hogy milyen kínzások alá vetettek. Elmondtam, hogy hamis tanúvallomások alapján 
2011. év január hó 05. naptól bűnösként kezelnek és önkényes eljárásban 2011. év január hó 12. nap jövőbeni 
bűncselekményeket is a terhemre ítélve járnak el ellnem. 2012. év június hó 28. nap tárgyalást tűztek ki: ahol a Békéscsabai 
Városi Bíróságon ugyan az a bíró járt el ellenem, aki Intézkedés sorozatát hozta meg személyem ellen a korábbi időszakban. 
  
Minden indok nélkül a bűnösségemet hitelesítette, minden indok nélkül a jövőbeni bűnelkövetési veszélyt hitelesítette. Kizárta 
annak a lehetőségét, hogy hatékony védőügyvédi védelem képviseljen az ügyemben: az eljárás korai szakaszában: a korai 
szakaszban: 2011. év január hó 05. naptól – 2012. év június hó 27. napig folyamatos kérelmeket intéztem, hogy hatékony 
védőügyvédi védelem képviseljen a védekezésben: Azonban az eljáró Békéscsabai Városi Bíróság bírója olyan magas szinten 
vonta el az új kirendelt védőügyvédi védőügyvéd kirendelését, hogy azt határozatba erősítette meg.  A cselekmény megsértette 
a Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről; 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jog 1. 
Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és 
ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott 
büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. 
  
Tekintettel arra, hogy ügyemet nem független és pártatlan bíróság, nem tisztességesen és nem ésszerű időn belül tárgyalta 
további indokokat és bizonyítékokat tárok fel. 
  
Ügyemben a legnagyobb Magyarországi kormánypárt politikusa járt el: feljelentőim képviselője, politikai tanácsnoka és 
munkatársa, mint szakértő. Nem a Rendőrség, és nem a szakértő feladata, hogy ítéletet hirdessen egy büntetlen előéletű 
személy felett, azonban, ha kétségei vannak egy személy ártatlanságában, akkor is indokolnia kell azt, miért teszi meg 
kijelentéseit: 2011. év január hó 12. nap elfogatták, hitelesítették azt, hogy 
Egy megtagadott vizsgálatban: 1. a **bűnösségemet kihirdették, 2. jövőbeni bűncselekmények veszélyét rendelték a 
kihirdetett **nem jogerős ítélethez. 3. intézkedés sorozatát rendelték el a kényszergyógykezelés érdekében, de a törvényeken 
kívül jártak el, mert ügyemben nem alapozta meg a legszigorúbb eljárást, amit arra a bűnözőre mérnek aki súlyos 
bűncselekményt követ el, egy évnél súlyosabb büntetést kell kiszabni szemérére és visszaeső, a törvény szerinti négy 
együttes feltétel egyike sem volt elérhető annak érdekében, hogy ilyen eljárás alá helyezzenek az ártatlanság megvonásával, 
bűnösként kezelve és a hamis vádiraton túlterjeszkedve más jövőbeni bűncselekmények elkövetést is a terhemre ítélve 

büntető intézkedés alá helyezzenek. Továbbá a terület szakértője kijelentette, hogy nem vagyok olyan személy, aki a 2011. 
év január 11. nap és a 2011. év január hó 12. nap kijelentések meghatároznak. 
  
A Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó: meghallgatás nélkül megvonta annak a lehetőségét, hogy 
védekezhessek az említett törvénytelenségek okán. Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó több más 
intézkedési cselekményt is ellátott: miszerint akaratom ellenére Kényszerített elmeorvosi vizsgálat alá. Személyem a 
vérvételre lehetőséget biztosított, de azt nem engedte, hogy bűnösnek kezeljenek és nem engedélyeztem elmeorvos-
szakértői vizsgálatot a nyomozati szakaszba így megtagadott vizsgálat, önkényes vizsgálatot végeztek rajtam amivel 
önkényesen befolyásolták az eljárást. 
A további vizsgálatokat is. 
  
Továbbá: a Békéscsabai Városi Bíróság bírója egy határozatában zsarolás bűncselekményét is ellem fordította. Továbbá a 
Békéscsabai Városi Bíróság bírója egy meghamisított ügyszámot rendelt a terhemre. 
Továbbá a Békéscsabai Városi Bíróság bírója intézkedett elfogásomról az ítélet hirdetés előtt  
búüldözési funkciót töltött be.  
Továbbá a Békéscsaba Városi Bíróság Bírója egy vétség ügybe, megindított büntetőeljárásban létrehozott ügyszámhoz 
hozzárendelt még egy ügyszámot azt felváltva ellenem használta fel ügyemben: ami azt eredményezte, hogy kétszeres 
eljárás alá helyezett. 
Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó: intézkedését, indítványom ellenére megvonta: a hatékony 
ügyvédi védelmet aztán is megvonta, hogy az több mint egy évig velem még a kapcsolatot sem vette fel. A védelmem 
érdekében semmit nem tett. Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó: egy ismeretlen ügyszámot is lére 
hozott ügyemben: ezért az egy vétségre épülő ügyet három ügyszám alá rendelte és azt felváltva önkényesen alkalmazta 
ellnem: az egy vádirathoz: három ügyszám számait a következőkben rendelte el: Békéscsabai Városi Ügyészség B. 
2217/2010-6/I. szám Vádirathoz: a 66.B.105/2011 számon továbbá 11.B.105/2012 számon továbbá 11.B.665/2011 szánon 
járt el. Ezen felül az egy büntetendő cselekményhez: hozzárendelt egy másikat is aminek semmilyen alapja nem volt, még a 
hamis tanúvallomások sem erősítették azt meg.11.B.66/2011/18-I.szám Békéscsaba, 2011. év június hó 13. nap 
  
Ügyemben elfogultsági kifogást jelentettem be, mert a Békéscsabai Városi Bíróság bírója Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó: 
intézkedett eljárási cselekményekben és befolyásolta az ügyemet, de a hatékony védőügyvédi védelmet nem biztosította. 
Ilyen események után ítélt el nem jogerősen: 2012. év szeptember 07. nap a hatékony védőügyvédi védelem kizárásával, 
mert a családom által kifizetett védőügyvédi megbízott megbízatását vissza vontam, mert védelmem érdekében nem járt el, 
egy beadványomat sem segítette elő: a ügyvédi visszavonás 2012. év augusztus hó 02. nap történt.  
A megbízott ügyvéd megbízatását visszavontam, nem bíztam abban, hogy képviselni fog, ha még az iratmegismerési jogom, 
az iratbiztonság érdekében sem járt el, beadványaim elkészítésében nem segített. 
Tájékoztattam a bíróságot, hogy azonos szinten a korábbi cselekményekkel, ahogyan a kirendelt védőügyvéd sem 
biztosította, segítette védelmemet a mostani sem: az irat-megismerési jogomat sem segítetteké elő, egy beadványom 
elkészítésében sem segített. Ezek után a védőügyvédet mégis rám erőltette: 2012. év szeptember hó 07. nap.   
  
Joggal feltételezhető, hogy egy személy, aki a védőügyvédi munkát tartja hivatásának: Az irat-megismerési jog biztosítása 
érdekében eljárjon, az iratbiztonságot védelmezze, a beadványok elkészítésében segítséget nyújtson: azonban, ha 
folyamatos kínzások jutnak a tudomására, akkor is segítse azok megállítást, feltárását, megszüntetését. 
  
A fenti cselekményeket a Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó még azzal is kiegészítette nem jogerős 
ítéletét, hogy végrehajtási indított a lakásomra, de a hatékony védőügyvédi védelmet kizárva ezen ügyben is.  
  
A meghamisított ügyszám:  11.B.665/2011  ügyszám, ami a kényszergyógykezelésem érdekében történt de, annak se jogi, a se 
törvényi alapja nem volt Békéscsaba, 2012. év május hó 02. nap keletkezett. Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. 
Ács Ildikó hitelesítésével. Tévedés is lehetett volna, de több esetben sérelmeztem azt, mivel az azt közölte, hogy személyemet 
akár életellenes cselekményért kellene kényszergyógykezelni: ilyen esetekben engedélyezi a törvény az intézkedési 
cselekményet: nem vétségi eljárásban. Azonban annak törvényi jogorvoslatát megvonták. Ezen cselekmények felett attól a 
személytől, akitől törvényesen megvontam a védői jogot, mert hatékonyan nem képviselet ügyemben: akaratom ellenére rám 
erőltette a 2012. év szeptember 07. napi tárgyaláson: ilyen körülmények között nem lehetett független és pártatlan a 
Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó. 
  
A védőügyvéd bizonyíthatóan nem tett semmilyen cselekményt a beadványaim elkészítésében. Nem tett semmilyen 
cselekményt 2013. év február hó 13. nap a másodfokú tárgyaláson sem: csak a védőügyvédi díj felvétel érdekében szólalt fel.  
Kéretem, hogy legalább az irat-megismerési jogomat, az iratbiztonsághoz fűződő jogomat biztosítsa, mert azzal fény derül a 
hamis tanúvallomások támogatottságára, a törvénytelen eljárási cselekményekre. Semmit nem tett a kirendelt védőügyvéd 
ezen a területen sem: ezért állításom szerint nem csak a védőügyvédi kötelességét szegte meg, hanem a büntetendő 
cselekmények bűnpártolását is elkövethette. 
  
Ezek után a ismételt kirendelt védő sem vette fel velem a kapcsolattatot: kerestem a kijelölt helyen de nem volt elérhető: ezért 
elektronikus levélben kértem a segítségét, kérelmeztem, hogy jöjjön el velem a Békéscsabai Rendőrségre, mert 2013. nap 
április hó 22. nap másodfokú tárgyalásom lesz és 2011. év január hó 05 nap megindított büntetőeljárásban a nyomozás 
lezártával irat-megismerési jogom megvonták: azt folyamatosan fenntartva egy esetben sem engedélyezték a törvénytelenség 
kijavítását, hogy a megismert iratokat jegyzőkönyvezzék. 
  
A védelem érdekében nélkülözhetetlen az iratbiztonság az iratok megismerhetőségének biztosítása: amit a hatóságok a 
törvény szerint elmulasztottak: a 2013, nap történt tárgyalás előtt 5 perccel találkoztam, a kirendelt védővel, amikor is ismét 
elmondtam, hogy a védelem érdekében legalább az irat-megismerési jog, az iratbiztonság joga megillet minden személyt: 
arról nem is beszélve, hogy 
az iratok tanulmányozására is több idő kell szánni, mint öt perc: így védőügyvédbe nem bíztam meg: védelmem érdekében 
nem tett semmit még a kínzások hatóság által hitelesített dokumentumot sem volt hajlandó átvenni, amiről a hatóságok azt 

állították, hogy nem is létezik: bár a 2013. év április hó 22. nap történt tárgyalásról kizárták a bizonyítékomat, de az ügyhöz 
kapcsolódóan: kiderült, hogy létezik a valós panaszom amiben az embertelen fogvatartási körülményeket részben panaszom 
alapján elkészítették. 
  
Fény derült arra is, hogy ki tüntette azt el: azonban az ügy szempontjából fontosabb, hogy a kínzások okán, az embertelen 
fogvatartási körülmények miatt panaszt tettem: annak ellenére, hogy az ügyemben eljáró hatóság azt határozta meg, hogy;  
„ egyértelműen megállapítható volt, hogy Molnár Mihály az előzetes letartóztatásának ideje alatt az esetleges 
bántalmazására, illetve a fogva tartásának körülményeire vonatkozóan semmilyen panaszt nem terjesztett elő.”  
 
Békés Megyei Főügyészség 2013. év április hó 15. nap Dr. Márk György 
  
Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága a kínzás az kínzás, de az, hogy a hatóság még a panaszomat is valótlannak hitelesíti 
Feltételezheti az önkényes fogvatartást, illetve a kínzások és az embertelen fogvatartási körülmények eltitkolását a 
2013. év április hó 22. napi tárgyalásról.  
  
A 2013. év április hó 22. nap történt másodfokú tárgyaláson magammal vittem az összes rendelkezésre álló dokumentumot: 
és kérelmeztem az iratok iratjegyzék szerinti ismertetését: 
A Gyulai Törvényszék a tárgyalás érdemi részt azzal töltötte el, hogy az iratokat ismertette és a hamis vádakat kiemelte: A 
iratismertetés után a terheltnek észrevételezési, kiegészítési joga van: indítványokat tehet a törvény szerint az elhangzottakra: 
több esetben kérelmeztem a kiegészítések lehetőségét: a Gyulai Törvényszék megakadályozta, hogy kiegészíthessem az 
iratokat ismertetésen elhangzottak miatt. A tárgyaláson kérelmeztem, hogy az tárgyalásról készült iratjegyzéket adják át 
számomra: 2013. év február hó 13. nap készült iratjegyzéket, 2013. év április hó 22. nap készült iratjegyzéket nem kaptam 
meg. Hiába kérelmeztem több hatóságtól ezen dokumentumokat, a hatóságok elvonták annak a lehetőségét, hogy ezt 
megkapjam, így megvonták a hatékony védekezés jogát, mert 2011. év január hó 05. nap megindított büntetőeljárásban: 
2013. év április hó 22. nap történ jogerős ítélet meghozataláig nem engedték a kérelmezett dokumentumokat a védelmem 
érdekében felhasználni. Azonban a kínzás és embertelen bánásmód dokumentumait bizonyíthatóan kizárták az 
iratjegyzékből. 
A büntetőeljárás teljes jogi szakasz nem tekinthető 2013. év április hó 22. napi lezárásaként: 
A hatékony védőügyvédi védelem ezután a szakasz után is megillett: a fellebbezés és a panaszok tekintetében alanyi jogon 
járó védekezési lehetőségem volt, nem tartozott a rendkívüli eljárási szakaszokhoz. Ebben a szakaszban fellebbeztem az 
ítélet ellen, panaszt nyújtottam be, és kérelmeztem az iratjegyzék kiegészítését, mert a 2013. év április hó 22. nap történt 
Gyulai Törvényszéken nem a büntetőeljárás törvényei szerinti módon ítéltek el:  
az iratismertetés után észrevételezési, indítványozási lehetőséget biztosít minden személy számára a törvény, aki mint terhelt 
van jelen, ahogyan fent megjelöltem: a Gyulai Törvényszék bíróinak kötelessége lett volna erre felhívást, figyelmeztetést is 
tenni: Ezzel szemben nem biztosította az észrevételezési jogomat, az indítványtételezési jogomat az elhangzottak 
tekintetében, hanem a figyelmeztetést is elmulasztva: az észrevételezési, indítványozási lehetőségeket megvonta a Gyulai 
Törvényszék: és az utolsó szó jogán tett kijelentéseimet is megakadályozta: 2013. év április hó 22. nap. 
  
Továbbá a korábban elbírálatlanul hagyott jogorvoslati kérelmemet nem más szerv bírálat el vagy azonos szerv magasabb 
fórumon, hanem saját magukat mentette fel a Gyulai Törvényszék a bírói kizárásra bejelentett indítványom okán. 
  
Korábban és a 2013. év április hó 22. nap történt tárgyaláson és azután is a Büntetőeljárási törvény pontja alapján 
kezdeményeztem a bírói kizárást; Törvény a büntetőeljárásról A bíró kizárása 21. § (1) Bíróként nem járhat el, (2) Az (1) 
bekezdés rendelkezései a nyomozási bíróra is irányadók. (3) Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül 
a) a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el, 
b) a másodfokú eljárásból ki van zárva az a bíró, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig az, aki az ügy első fokú 
vagy másodfokú elbírálásában részt vett; Az első fokú eljárásban a Gyulai Törvényszék bírója, illetve bírói másodfokon eljárt, 
eljártak ügyemben és még a döntéseinek indoklását sem a törvény szerint tette meg. 
  
Beadványaim bizonyítják, hogy afelett, hogy a Bírói kizárást indokoltam és kértem, illetve a törvény szerinti  
21. § (1) Bíróként nem járhat el, e)  akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Törvényszövegre 
hivatkoztam, később azt kiegészítve azzal, hogy a bírói kizárási indítványt a: 21. § (3)  Bekezdés b.) pontjára is megtettem, de 
a Gyulai Törvényszék bírója, illetve bírói nem engedélyezték annak  Független elbírálását: megvonva az alanyi jogon járó 
jogorvoslati jogot is. 
  
A Kúria: 1055 Budapest, Markó utca 16: - xxxxx@xxxxx.xxxxxxx.xx Gyulai Törvényszék: xxxxxxx@xxxxxxx.xxxxxxx.xx - 
Békéscsabai Városi Bírság: xxxxxxx@xxxxxx.xxxxxxx.xx 
  
„A bíró kizárását - a 21. §-hoz - Az (1) bekezdés e) pontja figyelemmel arra, hogy más körülmények is befolyásolhatják a bíró 
pártatlan eljárását, általánosan fogalmazza meg, hogy bíróként nem járhat el az, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb 
okból nem várható. A pártatlanság követelménye elsősorban a bíró szubjektív hozzáállására vonatkozik. A bírónak a felek 
„felett” kell állnia, tekintet nélkül a felek személyére, csak az elbírálandó ügyre tartozó körülményeket vizsgálva köteles eljárni, 
és döntését meghozni. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni az eljárás külső körülményeit abból a szempontból, hogy 
vajon nem kelthettek-e azok jogosnak tűnő, ésszerű kételyeket az érintettekben a bíró pártatlanságát illetően. 2. Az (1) 
bekezdésben meghatározott okok a nyomozási bíróra is irányadók. 3. A (3) bekezdés sajátos kizárási okokat állapít meg, 
amikor a bíróság további eljárásából kizárja azt, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el, a másodfokú eljárásból kizárja azt a 
bírót, aki az ügy első fokú, a harmadfokú eljárásból pedig azt, aki az ügy első, vagy másodfokú elbírálásában részt vett. A 
törvény a hatályon kívül helyezés folytán megismételt első fokú, illetőleg másodfokú eljárásból kizárja azt a bírót, aki a 
hatályon kívül helyező határozat meghozatalában részt vett, illetve azt is, aki a hatályon kívül helyezett határozat hozatalában 
vett részt, ez utóbbinál feltéve, hogy a hatályon kívül helyezés oka megalapozatlanság volt. A rendkívüli jogorvoslati 
eljárásokból ki van zárva az a bíró, aki a megtámadott határozat meghozatalában részt vett. A 23. §-hoz - A kizárási ok 
bejelentését az (1) bekezdés a bíró kötelességévé teszi, ha az vele szemben merült fel. A tanács elnöke is köteles a tanács 
tagjával szemben felmerült kizárási okot bejelenteni, ha ez a tudomására jut. A kizárási okot a bíróság elnökénél kell 
haladéktalanul bejelenteni. A bíróval szemben felmerülő kizárási ok bejelentésére jogosult az ügyész, a terhelt, a védő, 
továbbá a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél, valamint ez utóbbiak képviselője. 112. § A törvény nem 

kívánja elzárni a terheltet attól, hogy a kirendelt szakértő véleményét a saját maga által felkért szakértő szakvéleményére 
támaszkodva is vitassa. Ezért bejelenthetik az ügyésznek vagy a bíróságnak, hogy szakvélemény készítésére mást kérnek 
fel, és az így elkészült véleményt az iratokhoz kívánják csatoltatni. A véd_ és a terhelt által felkért személy (vagy intézmény, 
testület) által készített vélemény iratokhoz csatolását megtagadni nem lehet. 
2013. év április hó 21. nap: Molnár Mihály” 
  
Feltártam, hogy az eljárási cselekmények halmozódása feltételezi, hogy az ügyben nem volt független és pártatlan 
Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó aki az elsőfokú eljárásban eljárt és ítéletet hozott, és nem volt 
független és pártatlan a Kempfné dr. Agod Éva dr König Marianna dr. Benedek Tibor 
akik a másodfokú bírósági ügyemben eljártak az első fokon is és a másodfokon is cselekményeket hajtottak végre, majd 
végzést hoztak ügyemben, egy ügyben, de több ügyszámra hivatkozva. 
  
Azonban további indokot is feltárok, amivel Tovább bizonyítom a független és pártatlanság megsértést: Kempfné dr. Agod 
Éva dr König Marianna dr. Benedek Tibor bírók 2011. év július hó 25. nap végzésben eljárási cselekményben vonta el a 
hatékony védőügyvédi védelmet: ezzel nagy mértékben befolyásolta ügyemet, mert a 1.Bkf.237/2011/3 számon 
 Hatékony Indoklási kötelezettségét megtagadva: kizárta a hatékony védőügyvédi védelmet ügyemben, ekkor már hét 
hónapja 
nem vette fel velem a kapcsolatot a kijelölt védőügyvéd és védelmem érdekében semmit nem tett: még sem utasította 
a  kötelessége teljesítésére a Békés Megyei Bíróság a kijelölt védőügyvédet, kérelmemet pedig megvonta, hogy új kijelöléssel 
biztosítsa a hatékony védőügyvédi védelmet, és a védelemhez tartozó alapjogokat. A Békés Megyei Bíróság ugyan az a 
bíróság, aki egy ügyemben eljár csak a „rendszerváltás”okán a nevét mára: Gyulai Törvényszékre változtatták. 
  
Továbbá: Kempfné dr. Agod Éva, dr. Benedek Tibor, dr. Végh Edit bírók 
2012. év május hó 23. nap a 1.Bkf.166/2012/4 számon súlyos mértékben befolyásolták az ügyet: személyem kínzások alatt, 
embertelen fogvatartási körülmények között volt a Békés Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben 5701 Gyula, Béke sugárút 
38 
És Budapesten Büntetés-végrehajtási Intézetben jogerősen elítéltek között, de az indoklási kötelezettséget megszegve 
végzésben vonták el a hatékony védőügyvédi védelmet, mert ekkor már 17 hónapja nem vette fel velem a kapcsolatot a 
kijelölt védőügyvéd, védelmem érdekében semmit nem tett, de Kempfné dr. Agod Éva, dr. Benedek Tibor, dr. Végh Edit bírók 
most sem jelöltek ki másik védőügyvédet, hogy a védelmem érdekében hatékony védőügyvéd védelmezzen: 
Továbbá Kempfné dr. Agod Éva, dr. Benedek Tibor, dr. Végh Edit bírók a Gyulai Törvényszék bírói hitelesítették azt az 
eljárást, amit egy vétség alapján három különböző ügyszámon folytattak ellem egy vétség alapján: 11.B.66/2011 továbbá 
11.B.665/2011 továbbá 11.B.105/2012 szám.  Továbbá Kempfné dr. Agod Éva, dr. Benedek Tibor, dr. Végh Edit bírók a 
Gyulai Törvényszék bírói hitelesítették azt a törvénytelen eljárást, amiben egy személynek: személyemnek elmeállapota miatt 
vették el a szabadságát: önkényesen a legszigorúbb büntetést szabták rá: a fegyház szintű fogságban tartást: egy 
négyzetméteres mozgásterű zárkában ahol éjjel nappal zárva az ajtó. A védőügyvéd teljes kizárásával: még a beadványok 
eltüntetésével is eljárva. A hatékony indoklási kötelezettséghez tartozó jogot is megsértve hozva meg a végzését az a bíró aki 
ezután ügyemben a legvégső ítéletet is meghozta: 2013. év április hó 22. nap. 
  
Továbbá Alkotmányjogi panaszomat megvonva jártak el ügyemben mert a jogállamiságot sértő törvényt alkalmaztak: a 
törvényt csak  
Külső nyomásra változtatták meg: de a változás már nem biztosította azokat a lehetőségeket, hogy ügyemben hatékony 
jogorvoslat érvényesüljön. A Különös eset ritkán fordul elő, de ilyen esetben az Alkotmányjogi panasz megvonása sértheti a 
tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alkotmányjogi panaszomat megvonták, mert olyan törvény védelmezte a Békéscsabai 
Városi Bíróságot, a Gyulai Törvényszéket, amiben kizárt volt, hogy érvényesíteni tudja Alkotmányjogi panaszomat; 
Nevezetesen az Alkotmánybírósághoz csak az a személy fordulhatott, aki meg tudta fizetni a hatékony védőügyvédi, ügyvédi 
képviseletet. A törvény részemre is biztosította a hatékony védőügyvédi védelmet, de azt folyamatosan megvonva jártak el 
ügyemben: és az Alkotmányjogi panaszom elkészítésénél és az Alkotmányjogi panaszom beadását senki nem segítette elő 
ezért a védelme érdekében személyem adta azt be: Tekintettel a leírtakra, Magyarország megsértette azt a jogot, hogy 
minden személy hatékonyan érvényesíthesse alapjogát, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi méltósághoz tartózó jogot: 
ezért nemzetközi nyomásra a negyedik Alaptörvény módosításánál megváltoztatták az esélyegyenlőséget is sértő törvényt, 
de akkor már érdemben nem tudtam érvényesíteni azt eljárási cselekményt, ami védelmezhette jogomat, mert a határidő lejár 
ügyemben a bírósági döntés Alaptörvény ellenességét nem kifogásolhattam Alkotmányjogi panaszomban. 
  
Tisztelet  Emberi Jogok Európai Bíróság! Tudom, hogy a 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jogot biztosítja 
elődlegesen, de a Bírósági döntéseket csak az Alkotmányjogi panaszban vizsgálhatták volna. 
Az esetet azért tártam fel, mert ügyemben: kérelmeztem még az eljárás alatt az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető 
Szabadságok Védelméről 13. Cikk szerinti hatékony jogorvoslati jogát, de arra még választ sem kaptam. 
 
  
Személyemet elítélő Békéscsabai Városi Bíróság az ítélethirdetés előtt a törvényeken kívüli rendelkezést alapján fogva 
tartásomat arra hivatkozással rendelte el, hogy azt elmeállapotomra tekintettel kell elrendelni. Az elmeállapota minden 
személynek az emberi méltóságához tartozik: azt pedig se intézkedésben elrendelt legsúlyosabb fegyházszintű büntetéssel 
nem lehet büntetni, sem jogerős ítéletben kihirdetett büntetéssel nem lehet megbüntetni. Az ember elmeállapota nem 
bűncselekmény. A hazai és a nemzetközi jog alapján egy személy elmeállapota alapján senkit nem szabad elítéli, mert az 
nem bűncselekmény.  A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint nem bűncselekmény, ha valakinek 
elmeállapota van. 
  
Személyemre a legsúlyosabb ítéletet mérték: És azt az elmeállapotomra tekintettel rendelték el: fegyházszinten 
kényszerítettek egy négyzetméteres mozgásterületű helyre, ahová még a természetes fény sem jutott be. 
Az illemhely a mosdó egy légtérben volt a fegyházszintű zárkával. A védőügyvédi védelmet kizárták. Mérgezési reakciókat 
kiváltó élelmiszert adta. Fizikális sérüléseimet nem engedték gyógyítani, a fizikai sérüléseim gyógyítását megakadályozták. A 
jogforrásokat megvonva jártak el ellnem. 

Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 7. Cikk - Büntetés kiszabásának tilalma törvényi 
rendelkezés nélkül cikket sértették meg:
 
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése idején a hazai vagy nemzetközi jog 
alapján nem volt bűncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél 
súlyosabb büntetést kiszabni. 
2. Ez a Cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, 
amely elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek szerint bűncselekmény volt. 
  
Később tudtam tájékoztatnia az Alapvető Jogok Biztosát, de nem kaptam segítséget még az iratbiztonságot, az irat-
megismerési jogot sem biztosította. 
  
Továbbá megvonva a hatékony védőügyvédi védelmet. A bíróság nem vette figyelembe a tényeket és a védelmem 
bizonyítékait: Ezzel megsértve a Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 5. cikk 1. c pontot a 2. 
és a 4. pontját, mégpedig, hogy 1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem 
lehet megfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján: 
c) törvényes letartóztatás vagy őrizetbe vétel abból a célból, hogy e bűncselekmény elkövetése alapos gyanúja miatt az 
illetékes hatóság elé állítsák vagy amikor ésszerű oknál fogva szükséges, hogy megakadályozzák bűncselekmény 
elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben; 
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatása okairól és az ellene 
felhozott vádról. 4. Szabadságától letartóztatás vagy őrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga van olyan 
eljáráshoz, melynek során őrizetbe vételének törvényességéről a bíróság rövid határidőn belül dönt, és törvényellenes őrizetbe 
vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el. Ügyemben a megsértve a 6. cikk 1. bekezdést: 
Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó előrehozott büntetést alkalmazott, mert 
ekkor már több mint egy éve: egy év és négy hónapja nem indult újabb büntetőeljárás ellenem; ilyen hosszú idő elteltével 
minden súlyú bűncselekmény feltételezett jövőbeni veszélyének meg kell szűnnie. Továbbá a vélelmezett cikk sértést a 
jogerős ítéletet 
hozó Kempfné dr. Agod Éva dr. Benedek Tibor hagyta jóvá eljárva az első fokú döntés hozatalban és meghozva másodfokon 
a  
jogerős ítéletet. 
  
Az Emberi Jogok Európai Bírósága  számos alkalommal kifejtette, hogy az hogy a vádlott bűncselekményt követett el – az 
előzetes letartóztatás törvényességének elengedhetetlen feltétele, de bizonyos időn túl nem elegendő feltétele az 
intézkedésnek. 
Ilyenkor a nemzeti hatóságoknak „különös gondosságot” kell az eljárás lefojtatása során alkalmazniuk. Az Egyezmény az 
Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről 5. cikkben foglalt szabálytól való eltérést igazoló, a közérdek fenntartása 
mellett szóló érveket bele kell foglalni az ügyben hozott határozatokba illetve végzésekbe.  
  
Azt vélelmezem, azt állítom, hogy az ember elmeállapotával indokolt szabadság elvonás - amellett, hogy embertelen ítélet és 
sérti az emberi méltóságot: megsérti a Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény 6. cikk 1. 
bekezdést, mert 
olyan súlyos intézkedést eredményezet a tárgyalás tekintetében is, amiben a bírói függetlenséget és pártatlanságot nem 
biztosította: és az eljárási cselekménye a bűnöltözés konkrét lépését volt hivatott végrehajtani: 
ami súlyos mértékben befolyásolta a későbbiekben, hogy független és pártatlan ítéletet hozzon ügyemben; Békéscsabai Városi 
Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó a végzést 2012. év május hó 02. nap hozta meg és a Gyulai Törvényszék Bírója 
Kempfné dr. Agod Éva 
a végzés elleni fellebbezést 2012. év május hó 23. nap hitelesítette. 
A Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó ezután 2012. év szeptember hó 07. nap ítélkezet ügyemben 
és a Gyulai Törvényszék Bírója Kempfné dr. Agod Éva 2013. év február hó 13. nap és 2013. év április hó 22. nap tartott 
nyilvános ülésen hozta meg végzés ítéletét: 1.Bf.399/2012/33. szám alatt. 
  
Összegzés: 2011. év január hó 05. nap leindult büntetőeljárásban: 2011 év február hó 28. nap a Békéscsabai Városi 
Ügyészség emelt vádat, a vádiratot 2011. év május hó 30. nap kaptam meg. Egy zaklatás vétsége okán a BTK. 176/A. § /1/ 
bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő zaklatás vétségével vádoltak meg. 
Három alapügyszámot hozott lére a Békéscsabai Városi Bíróság Bírója Borbélyné dr. Ács Ildikó bíró az egy vétség alapján az 
elő fokú bíróságon és azt felváltva alkalmazta ellenem, megjelölten: 11.B:66/2011, 11.B.105/2012, 11.B.665/2011. 
Esőfokon a Békéscsabai Városi Bíróság : 11.B.105/2012/33. szám ítéletet a Békéscsabai Városi Bíróság: 2012. év július hó 28. 
nap és 
2012. év szeptember hó 07 napján megtartott tárgyaláson hozta meg: 
Gyulai Törvényszék Bírója Kempfné dr. Agod Éva dr König Marianna dr. Benedek Tibor 2013. év február hó 13. nap és 2013. év 
április hó 22. nap tartott nyilvános ülésen hozta meg végzés ítéletét: 1.Bf.399/2012/33. szám alatt. 
Azonban az iratjegyzéket nem küldték meg, csak a végzést: amiben egy általam felterjesztett indítvány, észrevétel, kiegészítés 
nem szerepel: Személyem 1968 és november hó 05. nap született: nem kérelmeztem elmeorvos-szakértői véleményt sem 
ügyemben sem azon kívül. Az eljárásban önkényesen vontak ilyen vizsgálatok alá. A Gyulai Törvényszék Bírója Kempfné dr. 
Agod Éva dr König Marianna dr. Benedek Tibor 2013. év február hó 13. nap és 2013. év április hó 22. nap készült végzés 
ítélete: 1.Bf.399/2012/33. szám második oldala is valótlanságot tartalmazta, hogy kérelmeztem elmeorvosi-szakértői véleményt. 
A szakértői vizsgálat tekintetében: vérvételre adtam lehetőséget, de az elmeorvosi-szakértői vizsgálatot megtagadtam. 
  
Tekintettel arra, hogy a törvény előtt minden személy egyenlő, ezért az alapjogok: az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető 
Szabadságok Védelméről minden cikkei minden személy védelmét biztosítják: az Egyezmény nevesíti is a 14. Cikkben a - 
Megkülönböztetés tilalmát A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés, 
például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez 
tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. 
Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről: 

Az Egyezmény 6. cikk 1., 3. a) pontját A tisztességes eljáráshoz való jogot sértették mert nem ésszerű időn belül történt a 
tárgyalás és határozathozatalhoz fűződő jogot sem voltak biztosítva. Valamint azt a jogot is megsértették, hogy a gyanúsítottat 
ésszerű időn belül tájékoztassák 
az ellen felhozott vádak természetérő és indokairól. 
Az eljárás egészére tekintettel határoztam meg az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Egyezményben 
biztosított jogokat és szabadságokat. 
  
A leírtak okán Tisztelettel kérem az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy ügyemet fogadja be, mert azt 
Állítom, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének körébe tartozó valamely jogom megsérült és kimerítettem mind 
Jogorvoslattatot. 
  
Tudomásul veszem, megértem, hogy a Bíróság kizárólag az Egyezményben vagy a Kiegészítő Jegyzőkönyvekben felsorolt 
jogokra  
vonatkozó kérelmekkel foglalkozhat. A Bíróság tehát nem fellebbviteli bíróság a nemzeti bíróságok határozatainak 
tekintetében, és nem változtathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül azokat; úgyszintén nem avatkozhat be közvetlenül az 
Ön érdekében a bepanaszolt hatóságnál. A Bíróság nem foglalkozhat magánszemélyek, illetve magánszervezetek elleni 
panaszokkal: azonban a tények feltárását az  Emberi Jogok Európai Egyezményének körébe tartozó valamely jogom 
megsértése okán meghatároztam a cselekményeket, amelyek előidézték az alapvető jogok megsértését. 
  
Az Egyezmény 35. Cikk (1) bekezdésének értelmében az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai 
jogorvoslati lehetőséget már kimerítették
, éspedig attól az időponttól számított hat hónapon belül, amikor a hazai 
végleges határozatot meghozták

  
Az Egyezmény 35. Cikk (1) bekezdésével kapcsolatos nyilatkozat 
Tisztelt Emberi Jogok Európai Bírósága! A jogorvoslati lehetőségeket kimerítettem: Ügyemben 2013. év április hó 22. 
nap a Gyulai Törvényszéken, mint másodfokú 
Bíróságon: 1.Bf.399/2012/33. számon hozták meg a Magyarországi végleges 
határozatot. 
A törvény szerinti Felülvizsgálati kérelmemet a rendkívüli jogorvoslati indítványt: 2013. év május hó 20. nap keltezéssel 
megküldtem a Békéscsabai Városi Bíróságnak, a Kúriának: Az elektronikus levelet. Azt személyesen is beadtam a Békéscsabai 
Városi Bíróságra 2013. év május hó 30. nap, de se a kérelmezett meghallgatásomat, se az irat-megismerési jogomat nem 
engedélyezte a Kúria. 
A határidő alapján az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatok, mert kimerítettem a jogorvoslatokat: 
Mindent megtettem, hogy Magyarországon érvényesíthessem a jogorvoslatot, de azt megvonták. 
  
Jelenlegi jogi ismeretem szerint minden jogorvoslatot igénybe vettem. 
Tisztelettel kérem az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy ügyemben biztosítsa az email beadásának lehetőségét: 
Mert jelenlegi helyzetemben hatékony lehetőséget biztosíthat a bizonyítékaim megküldésére. A kínzások okán, az eljárásban 
megbetegedve: 2012. év március hó 19. napjáról elfogásom idejétől, az előzetes fogvatartásom napjától, börtönbezárás 
napjától, nincs rendszeres jövedelmem: 2012. év március hó 19. naptól semmilyen támogatást nem kaptam: a védekezés 
lehetősége tekintetében sem. 
  
A kérelem célja – 19. - Kártérítést és kártalanítást szeretnék kapni. Szeretném elhagyni  Magyarországot  
  
Egyéb nemzetközi eljárásokra vonatkozó nyilatkozat - 20. Fenti panaszaival kapcsolatban igénybe vett-e más 
nemzetközi kivizsgálási ill. rendezési eljárást? Ha igen, részletezze!
 
  
Nem. 
  
Iratok listája. 
  
1. 2. 3. oldal 2013. év április hó 22. nap a Gyulai Törvényszéken, mint másodfokú 
Bíróságon: 1.Bf.399/2012/33. számon hozták meg a Magyarországi végleges határozatot 
  
4. oldal A Kúria Felhívása ügyemben 
5. oldal a beadott Felülvizsgálati indítványom, ami bizonyítja, hogy a törvény szerint megfelelő időben és helyen 
benyújtottam azt. 
6. oldal 11.B.66/2011/18-I szám ügyemben valótlan büntetendő cselekményt meghatározó bírósági ügy. 
7., 8. oldal 11.B.105/2012/9. szám Végzés amiben önkényesen elmeállapotomra tekintettel rendeleték el fogva tartásomat 
9., oldal a Békés Megyei Bíróság eljárt ügyemben a 1. Bkf.237/2011/3 végzésével eljárási cselekményt hajtott végre ami 
sértheti a független és pártatlan bírósághoz való jogot: a Tisztességes eljárást. 
10. oldal 1.Bkf.166/2012/4. elmeállapotra való fogságra ítélés, a hatékony védőügyvédi védelem kizárása ügyemben: 
végzés kibocsátásával. 
11. oldal nem létező ügyszám: csak a terhemre ítélt eljárás önkényes véghezvitele érdekében valósult meg 
11.B.665/2011/3. 
12. oldal valóságos panasz, ami bizonyítja, hogy résben megjelölték az embertelen körülmények közötti fogvatartási 
körülményeket, a kínzásokat. Amit korábban nem létezőnek ítélt a hivatal. 
  
Nyilatkozat és aláírás 
  
Tiszta lelkiismerettel kijelentem, hogy a jelen kérelemben leírtak – legjobb tudomásom szerint – megfelelnek a valóságnak. 
  
Kelt: Békéscsaba, Dátum: 2013. évi szeptember hó 21. napján 
Tisztelettel: Molnár Mihály